Cégautó adó

  1. A cégautóadó tárgya
    A cégautóadó-fizetési kötelezettséget a gépjármûadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény IV. fejezete rögzíti.
    A cégautóadó a nem kizárólagosan magáncélra használt személygépkocsi után fizetendõ adó, ebbõl következõen a cégautóadó tárgya nemcsak a szervezetek, “cégek” tulajdonában álló személygépkocsi, hanem a magánszemélyek tulajdonában álló olyan személygépkocsi is, mely után
    ” ha a költséget elszámoló szervezet, akkor a számviteli törvény szabályairól szóló 2000. évi C. törvényben (Számv.-tv.) költséget, ráfordítást vagy,
    ” ha a költségelszámoló magánszemély, az Szja-tv.-ben meghatározottak szerint tételes költségelszámolással költséget, értékcsökkenési leírást számolt el.
    Az adó a külföldi rendszámmal ellátott személygépkocsira is kiterjed akkor, ha a személygépkocsi után költséget számoltak el. Így például a magyarországi vállalkozás Szlovákiában vagy Romániában bejegyzett gépjármûve után is cégautóadó-fizetési kötelezettség keletkezhet, ha arra tételesen költséget vagy amortizációt számolnak el.
    A személygépkocsi utáni költségnek, ráfordításnak a személygépkocsi üzemeltetésével közvetlenül összefüggõ (kizárólag a személygépkocsi tulajdonlása, használata esetén felmerülõ) költségek minõsülnek. Így például a személygépkocsi üzemanyag-, kenõanyag költsége, a javítás, karbantartás díja, a bérleti-lízing díj, az értékcsökkenési leírás, a kötelezõ és a casco biztosítás díja, a gépjármûadó.
    Magánszemély esetében tételes költségelszámolásnak az számít, ha a személygépkocsi után költséget útnyilvántartás alapján számol el, vagy – értékcsökkenés esetén – az Szja-tv. szerinti nyilvántartásában ezzel összefüggõ adatot rögzít.
    Az Szja-törvényben az egyéni vállalkozó és az õstermelõ számára biztosított 500 km vélelmezett futásteljesítmény és az általános üzemanyagköltség szerinti elszámolás alkalmazása nem minõsül tételes költségelszámolásnak, így az ilyen költségelszámolási módszert alkalmazó vállalkozó, õstermelõ nem köteles a cégautó megfizetésére.
  2. A személygépkocsi fogalma
    A személygépkocsi alatt, bár a szabályozás a gépjármûadóról szóló törvényben van – az Szja-tv. 3.?§-ának 45. pontja szerinti, ezen összeállítás II. részében ismertetett személygépkocsit kell érteni. A kizárólag elektromos hajtómotorral ellátott személygépkocsi nem tárgya a szabályozásnak. 3. A cégautóadó alanya
    Az adó alanya – fõszabály szerint – a személygépkocsi hatósági nyilvántartás (Országos Jármûnyilvántartás) szerinti tulajdonosa.
    Több tulajdonos esetén a tulajdonostársak a tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok. Abban az esetben, ha az adó tárgya pénzügyi lízingbe adott személygépkocsi, akkor az adóalany a lízingbe vevõ, és nem a jármû tulajdonosa (nem a lízing-társaság).
    Abban az esetben, ha a személygépkocsi a hatósági nyilvántartásban nem szerepel (azaz külföldi rendszámú személygépkocsiról van szó), az adó alanya az a személy (magánszemély) vagy szervezet, aki/amely a személygépkocsi után (a Számv.-tv. vagy az Szja-tv. alapján) költséget számolt el. [Gjt. 17/B.?§].
    Ha a személygépkocsit külföldrõl bérlik, és így számolnak el költséget utána, úgy ezek a jármûvek is a cégautóadó tárgyát képezik, függetlenül attól, hogy tényleges magyarországi bérbeadásukra, használatukra sor kerül-e. Az adókötelezettség, mint említettük, minden esetben a költségelszámolás tényén alapszik, a jármû tényleges használata nem feltétel.
    4. Az adókötelezettség keletkezése és megszûnése
    4.1. Általános szabályok
    Nem magánszemély tulajdonában álló, vagy általa pénzügyi lízingbe vett, magyar rendszámú személygépkocsi után az adókötelezettség a tulajdonszerzés, lízingbe vétel hónapját követõ hónap 1. napjától kezdõdõen egészen annak a hónapnak az utolsó napjáig tart, amelyben a személygépkocsit a tulajdonos elidegeníti (eladja, elajándékozza), a lízingbe adónak vissza adja.
    Magánszemély tulajdonában álló vagy általa pénzügyi lízingbe vett, magyar rendszámmal ellátott személygépkocsi adókötelezettsége annak hónapnak az elsõ napján kezdõdik, amelyet megelõzõ hónapban a személygépkocsi után a tulajdonos/a lízingbe vevõ tételes költségelszámolással költséget számolt el.
    A magánszemély tulajdonos, pénzügyi lízingbe vevõ adóalany adókötelezettsége annak a hónapnak az utolsó napján szûnik meg, amelyben a személygépkocsi után költséget a jövõben elszámolni már nem kívánó magánszemély tulajdonos, lízingbe vevõ utoljára számolt el költséget, illetve a személygépkocsi használója arról nyilatkozik, hogy a személygépkocsi után költséget már nem kíván elszámolni.
    Megszûnik az adókötelezettség annak a hónapnak az utolsó napján, amelyben a személygépkocsit jogellenesen elidegenítették, vagy amelyben a személygépkocsi megsemmisült.
    A magyar jármûvekrõl vezetett hatósági nyilvántartásban (Országos Jármûnyilvántartásban) nem szereplõ személygépkocsi (külföldi rendszámú személygépkocsi) esetében az adókötelezettség annak a hónapnak az elsõ napján kezdõdik, amelyet megelõzõ hónapban a személygépkocsi után költségelszámolás történt, és annak a hónapnak az utolsó napján szûnik meg, amelyben a személygépkocsi után (a tulajdonos vagy a használó) utoljára számoltak el költséget.
    Nincs jelentõsége a cégautóadó-kötelezettség szempontjából annak sem – tekintettel az adó vagyoni típusú jellegére -, hogy a jármûvet ténylegesen használják vagy hasznosítják-e.
    Ha a forgalomból a személygépkocsit ideiglenesen kivonják, az nem jelenti az egyébként adóköteles jármû utáni adófizetési kötelezettség megszûntét. A jármû tulajdonosának mindaddig meg kell fizetnie a cégautóadót, ameddig a jármû a tulajdonában van.
    Az adót a naptári évben azokra a hónapokra kell megfizetni, amelyekben az adókötelezettség fennállt.
    4.2. A magánszemélyek adókötelezettségének sajátosságai
    Mint arról már szó volt, a tételes költségelszámolást alkalmazó magánszemély (egyéni vállalkozó) köteles cégautóadó fizetésére.
    A magánszemély nem köteles a cégautóadó megfizetésére akkor, ha
    ” a 10 százalékos diktált költséghányad szabály szerint számol el költséget,
    ” átalányadózó egyéni vállalkozó illetve õstermelõ, vagy
    ” az eva hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó.
    A magánszemély költségelszámolása esetében a költség elszámolásának napja az a nap, amely napon a költségrõl szóló bizonylatot kiállították, vagy amely napot az útnyilvántartásba a gépjármû használatával összefüggésben bejegyeztek, értékcsökkenési leírás elszámolása esetén – ha az átalányban történik – a személygépkocsi használatbavételének napja, egyébként az értékcsökkenési leírás megkezdésétõl a teljes leírásig terjedõ idõszak minden hónapjának elsõ napja.
    A cégautóadót nemcsak akkor kell megfizetni, ha a magánszemély a tulajdonában álló személygépjármûvet a saját önálló (vállalkozási) tevékenységéhez használja, és így számolja el tételesen a költségeit, hanem akkor is, ha ezzel a személygépjármûvel összefüggésben bárki más költséget számol el, azaz például a gépjármûvét térítés ellenében vagy ingyenesen bérbe, használatba adja.
    Fennáll a cégautóadó-fizetési kötelezettség akkor is, ha a magánszemély a személygépjármûvét a munkáltató/kifizetõ érdekében használja, és ennek keretében számol el költséget.
    Az egyéni vállalkozó által megfizetett cégautóadó a vállalkozás érdekében felmerült költség.
    (Szja-tv. 11. sz. melléklet I. 17.)
    A cégautóadó szabályozása szerint az adókötelezettség annak hónapnak az elsõ napján kezdõdik, amelyet megelõzõ hónapban a személygépkocsi után költséget számolnak el, az adó megállapítása, rendezése negyedévente esedékes. Ha a magánszemély az adott negyedévben nem, csak az éves bevallásával egyidejûleg rendezi az adót, úgy azt csak késedelmi pótlék megfizetése árán teheti meg.
    A magánszemély tulajdonában álló, vagy általa pénzügyi lízingbe vett, hatósági nyilvántartásban szereplõ személygépkocsi esetében az adókötelezettség annak a hónapnak az elsõ napján keletkezik, amelyet megelõzõ hónapban a személygépkocsi után a tulajdonos, a lízingbe vevõ költséget számolt el.
    Ha a magánszemély tulajdonában álló, vagy általa pénzügyi lízingbe vett személygépkocsi után a költséget nem a magánszemély tulajdonos, pénzügyi lízingbe vevõ számolja el, akkor a költség elsõ ízben való elszámolásának tényérõl és idõpontjáról a használónak ezen idõpontot követõ nyolc napon belül a tulajdonost, lízingbe vevõt írásban kell értesíteni. Ha a használó a nyilatkozattételt elmulasztja, akkor a tulajdonost, lízingbe vevõt egyébként terhelõ adót a használó köteles megfizetni. [Gjt. 17/C.?§ (3) bekezdés].
    Nem adóköteles az a magánszemély tulajdonában álló személygépkocsi, amelynek használatával összefüggésben a használó – költségei ellentételezésére – kiküldetési rendelvény alapján hivatali, üzleti utazás költségtérítés címén a teljesített kilométer-távolság (futásteljesítmény) figyelembevételével az utazásra, valamint élelmezési költségre kap térítést, feltéve, hogy a térített összeg nem haladja meg a jogszabályban meghatározott, igazolás nélkül elszámolható mértéket.
    Nem kell cégautóadót fizetni az után a magánszemély tulajdonában álló személygépkocsi után sem, amelynek használatára tekintettel a magánszemély a munkáltatójától a munkába járásról szóló kormányrendelet szerint munkába járás címén térítést kap.
    A jármûvezetõ-képzés tevékenységet folytató munkáltató, valamint az ilyen tevékenységet folytató társaság a képzésben közremûködõ, vele munkaviszonyban, illetve tagsági jogviszonyban álló szakoktatójának a saját tulajdonú jármûve gyakorlati oktatási célú használatárért, valamint a saját gépjármûvét oktatási célra használó egyéni vállalkozó a 124/1994. (IX.15.) kormányrendeletben meghatározott mértékû költségtérítést fizethet, számolhat el.
    Az oktatással összefüggésben más költség nem vehetõ figyelembe, ezt a költségátalányt az Szja-tv. 3. számú melléklete II. fejezetének 8. pontja igazolás nélkül elszámolható költségnek minõsíti.
    Ha az oktató e jármûvére a kormányrendelet szerinti átalányon kívül más költséget tételes elszámolással senki sem számol el (sem az oktató, sem más), úgy cégautóadó-fizetési kötelezettség ez esetben sem keletkezik.
    5. A fizetendõ havi adótétel
    A fizetendõ havi adótétel 2012. január 1-jétõl
    Az adó havi mértékének megállapításánál környezetvédelmi szempontokat is figyelembe vettek, és az adótétel függ a gépjármû teljesítményétõl is.
    Az adó havi mértéke személygépkocsinként, a személygépkocsi kW-ban kifejezett teljesítménye és környezetvédelmi osztály-jelzése alapján a következõ:
A gépjármû hajtómotorteljesítménye Környezetvédelmi osztályjelzések
A gépjármû hajtómotorteljesítménye (kW) “0”-“4″ “6”-“10″ “5”/”14″-“15″
0-50 16.500 Ft 8.800 Ft 7.700 Ft
51-90 22.000 Ft 11.000 Ft 8.800 Ft
91-120 33.000 Ft 22.000 Ft 11.000 Ft
120 felett 44.000 Ft 33.000 Ft 22.000 Ft
  1. Cégautóadó – gépjármûadó
    A kétszeres adóztatás elkerülése érdekében a gépjármûvet terhelõ gépjármûadó összegével a cégautóadó-kötelezettség csökkenthetõ.
    A negyedévre fizetendõ cégautóadóból a megfizetésére kötelezett adóalany levonhatja a személygépkocsi után a terhére megállapított, általa megfizetett gépjármûadót.
    A gépjármûadóból a negyedév azon hónapjaira jutó része vonható le, amelyben az adott személygépkocsi után cégautóadó- gépjármûadó-kötelezettség egyaránt fennáll, feltéve, hogy az adóalany a gépjármûadó fizetési kötelezettségének határidõben eleget tett.
    A késedelmesen megfizetett gépjármûadó sem utólag, sem a késedelmes befizetést követõen esedékes cégautóadóból nem vonható le.
    Ha a gépjármûadó megfizetése az adókivetés elhúzódása miatt késõbb esedékes, mint az adott idõszakra vonatkozó cégautóadó, a kivetés szerinti határidõben megfizetett cégautóadó levonását önellenõrzéssel lehet érvényesíteni.
    Ha a két adó megfizetésére két különbözõ személy kötelezett, a levonás nem érvényesíthetõ.
    Ha, például egy cég a tulajdonában álló személygépkocsi üzembentartói jogát átadja egy másik cégnek, akkor a gépjármûadó arányos részét nem lehet érvényesíteni még akkor sem, ha a gépjármûadót határidõben megfizették, mert a cégautóadó a tulajdonos, a gépjármûadó az üzembentartó kötelezettsége.
  2. Mentességek
    A cégautóadó-fizetési kötelezettség alóli mentességek nem változtak.
    Így 2012-ben is mentes az adó alól az a személygépkocsi,
    ” a) amelyet a megkülönböztetõ és figyelmeztetõ jelzést adó készülékek felszerelésének és használatának szabályairól szóló jogszabály elõírásainak megfelelõen megkülönböztetõ jelzést adó készülékkel szereltek fel,
    ” b) amelyet egyház, egyházi karitatív szervezet kizárólag alapfeladata(i) ellátásához üzemeltet,
    ” c) amelyet a személygépkocsi-kereskedelemmel üzletszerûen foglalkozó személy vagy szervezet kizárólag továbbértékesítési céllal szerzett be,
    ” d) amely kizárólag halott szállítására szolgál,
    ” e) amelyet a betegségmegelõzõ vagy gyógyító céllal, szociális céllal, az egészségkárosodott, hátrányos helyzetûek segítésére létrehozott alapítvány, közalapítvány, egyesület, köztestület, valamint a megváltozott munkaképességû dolgozók foglalkoztatásáról és szociális ellátásáról szóló jogszabályban meghatározott célszervezet kizárólag súlyosan fogyatékos magánszemély(ek) rendszeres szállítására üzemeltet, ha mûködési szabályzatából, gazdálkodásából – az összes körülmény figyelembevételével – egyértelmûen megállapítható, hogy az üzemeltetés ténylegesen az említett cél érdekében történik,
    ” f) amelyet kizárólag az egészségbiztosítási szerv által – az egészségügy társadalombiztosítási finanszírozásának egyes kérdéseirõl szóló jogszabály alapján – finanszírozott háziorvosi, házi gyermekorvosi tevékenység ellátása érdekében, valamint az egészségügyi államigazgatási szerv törvény alapján kizárólag betegségmegelõzõ, gyógyító, egészségkárosodást csökkentõ közegészségügyi, járványügyi és egészségvédelmi alapfeladatának ellátása érdekében üzemeltetnek.
    8. A cégautóadó megállapítása és megfizetése
    A cégautóadót önadózással negyedévenként kell megállapítani, és a negyedévet követõ hónap 20. napjáig bevallani és megfizetni az állami adóhatósághoz a naptári évben azokra a hónapokra, amelyekben az adókötelezettség fennállt.
    Az adót a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01076167 számú, NAV Cégautóadó bevételi számla elnevezésû számlára kell befizetni.
    A cégautóadó bevallására 2012-ben – minden adóalany, tehát a magánszemélyek vonatkozásában is – a 1201-es számú bevallásnyomtatványt kell használni.
    9. A cégautó-használat bizonylatolása
    A cégautóadó-kötelezettség szempontjából nincs jelentõsége annak, hogy a vállalkozás tulajdonában vagy használatában lévõ személygépkocsit konkrétan ki és milyen célra használja. Ezért, erre tekintettel a használattal kapcsolatos nyilvántartás(ok) vezetése szükségtelen. Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy a jármûhasználattal kapcsolatos költségek szabályszerû elszámolása (üzemanyag, javítás, egyéb kiadások) csakúgy, mint eddig is, csak a számviteli elõírásoknak (egyéni vállalkozó esetén az Szja-törvényben elõírt) megfelelõ bizonylatokkal, számlával történhet.
    Annak sincs jelentõsége, hogy a személygépkocsi tulajdonosa, lízingbe vevõje megtérítteti-e a gépkocsit használó dolgozóval a magáncélú használat ellenértékét vagy sem, mert nem a használat tényétõl függ az adókötelezettség, így erre tekintettel sincs bizonylatolási kötelezettség.
    A cégautó miatt tehát nem, de az Szja-tv., és a Számv.-törvény szerinti költségelszámolás szempontjából – elsõsorban a saját tulajdonú jármûvekkel kapcsolatos költségelszámolás esetében – szükséges az üzleti utak és a magánutak elkülönített, bizonylatolt kimutatása
    Bizonylatolni kell a vállalkozás tulajdonában lévõ jármû használatát egyébként akkor, ha szükséges az üzemanyag megtakarításának kimutatása, mert ez adó és járulékmentesen csak így biztosítható a munkavállalónak.
    A személygépkocsi használathoz biztosított autópálya-matrica, úthasználatra jogosító jegy, bérlet elszámolása kapcsán a cégautóadó-fizetési kötelezettség megállapításakor elsõsorban azt kell eldönteni, hogy az adott juttatás a személygépkocsira elszámolt költségként veendõ-e figyelembe.
    Kiküldetési rendelvénnyel történõ elszámolás esetén, ha a magánszemély a saját személygépkocsiját használja hivatali/üzleti érdekbõl, a személygépkocsi használat utáni költségei megtérítése miatt nem keletkezik cégautóadó-fizetési kötelezettsége, ha az az Szja-tv. szerinti igazolás nélkül elszámolható mértékû térítés.
    Az Szja-tv. vonatkozásában nevesítetten a személygépkocsi használat költségeként a személygépkocsi fenntartásának, felújításának, javításának költsége számolható el. Az úthasználatra jogosító jegy/bérlet, parkolójegy, kompjegy biztosítása külön szolgáltatás ellenértéke, így annak elszámolása a kiküldetéssel összefüggésben igénybe vett szolgáltatás költségeként lehetséges. A szolgáltatás igénybevételéhez a személygépkocsi szükséges, de a szolgáltatás nem a személygépkocsi fenntartására, javítására, felújítására irányul. Ebbõl adódóan ez ilyen költségek megtérítése nem tekinthetõ személygépkocsi után történõ költségelszámolásnak, s így cégautóadó-fizetési kötelezettség nincs.