EVA 2012

December 20-ig minden evásnak el kell döntenie, hogy marad-e az eva hatálya alatt

2011 november 17-én napvilágot látott hír szerint az EVA kulcsa 2012. január 1-jétõl 37%-ra(jelenleg: 30%), értékhatára pedig 30 millió Ft-ra (jelenleg: 25 millió Ft) nõ. Az EVA 2012 utáni sorsát jövõre tekintik át, hogyan alakítható ki egy új rendszer, amelynek egyik alapja az átalányadózás kiszélesítése lehetne 2013. január 1-jétõl, ezzel párhuzamosan az EVA-szerinti adózás megszûnne.

Az EVA-t 2003-ban vezették be a magyar adórendszerbe, hogy az alacsony költséggel mûködõ vállalkozások számára egy egyszerû adónemet vezessenek be. Az adó alapja a kezdetektõl az EVA-s vállalkozás vagy vállalkozó bruttó árbevétele, amellyel szemben költséget nem lehet elszámolni. Az adókulcs kezdetben 15% volt, amelyet több lépésben 2010-re 30%-ra emeltek fel.

Az EVA legfõbb elõnye az egyszerû adminisztráció, illetve hogy számos adónemet kiváltva relatív alacsony adóterhelést jelent. Az EVA adóalanyi körébe jóval nehezebb bekerülni, mint kikerülni onnan.
A legfontosabb korlátot az az elõírás jelenti, amely szerint az adóévet megelõzõ évben az árbevételnek 25 millió forint alatt kell lennie.
Az EVA-t fõleg a rendelkezésre álló jövedelem maximalizálása érdekében választották a társas vállalkozások vagy a magánszemélyek. A választásban mérlegelendõ szempontok azonban a profitmaximalizáláson túl is vannak: többek közt az EVA adó – társasági adózáshoz viszonyítva – alacsony adóadminisztrációs költsége, amely az adóhatóság forintosítható terheit is csökkenti. Az EVA kiszámítása és bevallása, illetve az adóelõleg fizetési szabályai egyszerûek, az átláthatóság miatt ráadásul kevésbé számíthat az adóalany hatósági ellenõrzésre. Mindezek alapján tehát az EVA egy kedvezõ adóterhet jelent, ami hozzájárulhat a rejtett jövedelmek kifehéredéséhez.

Az EVA egyik elõnye, hogy a vevõ felé áthárított ÁFA összege teljes egészében felhasználható az EVA megfizetésére, hiszen a felszámított ÁFÁ-t az EVÁ-s vállalkozás sem bevallani sem megfizetni nem köteles az állami adóhatóságnak. Ebbõl kiindulva tehát az EVA szerint adózók számára elõnyös, ha az ÁFA általános adókulcsa magas, így annak 2012-tõl tervezett 27%-ra történõ emelése kedvezõ lenne, ha az EVA mértéke nem változna, illetve csak olyan mértékben módosulna, amelynek következtében az adóterhelés változatlan maradna.
Amennyiben egy EVÁ-s vállalkozás 2012-tõl viszszatér a társasági adó, illetve személyi jövedelemadó hatálya alá, akkor ÁFA-elszámolásáról a reá vonatkozó gyakoriságnak megfelelõen bevallási és – a bevallott ÁFA-egyenlegtõl függõen – befizetési vagy (a jogosult-sági feltételek fennállta esetén) visszaigénylési pozíciója alakul ki. Ebbõl következik, hogy az EVA-szerinti adózás választása során nemcsak az esetlegesen elszámolható költségek nagyságrendjét kell figyelembe venni, hanem azt is, hogy azokhoz milyen arányban kapcsolódik levonható ÁFA

. Bizonyos esetekben azonban van arra lehetõség 2012-ben is, hogy egy EVÁ-s vállalkozás ÁFA felszámítása nélkül is ugyanolyan összegû bevételt realizálhasson, mint 2011-ben. Ha a 2011-ben EVÁ-s státusú vállalkozás 2012-ben visszatér a társaságiadó-, illetve személyi jövedelemadó-törvény hatálya alá, és 2012-re vonatkozóan alanyi adómentességet választ -feltéve, hogy annak választására jogosult -, valamint 2012-ben a megrendelõ változatlanul nem jogosult adólevonásra az igénybe vett szolgáltatással kapcsolatban, akkor a megrendelõ oldaláról tekintve a változatlan ellenérték hátrányosabb adójogi pozíciót nem eredményez. Ez a megoldás csak azon vállalkozások esetén alkalmazható, amelyek 5 millió forintot meg nem haladó forgalmat bonyolítanak le.
Ugyanakkor a jelenleg hatályos ÁFA-törvény nem egyértelmû abban a tekintetben, hogy az az EVÁ-s vállalkozás, amelynek ÁFA nélküli bevétele 2011-ben ugyan az alanyi adómentesség 5 millió forintos értékhatárát meghaladta, de 2012-tõl visszatér a társasági adó, illetve személyi jövedelemadó hatálya alá, akkor 2012-re vonatkozóan választhatja-e az alanyi adómentességet arra a feltételezésre alapozva, hogy bevétele 2012 -ben várhatóan nem fogja elérni az 5 millió forintot.
A 37%-os EVA-mérték esetén a lehetõ legoptimálisabb megoldás az EVA alóli kilépés mellett az alanyi adómentesség választása, ha változatlan ellenérték számlázása lehetséges 2012-ben, fõleg akkor, ha az egyéni vállalkozó, illetve az osztalékra jogosult társas vállalkozó az osztalék után egyáltalán nem, illetve csak részben kötelezett 14%-os EHO fizetésére.
Amennyiben a 2011-ben EVÁ-s státuszú társas vállalkozás 2012-ben visszatér a társasági adó hatálya alá, mindenképpen többlet adminisztrációs kötelezettségek merülnek fel, mivel kettõs könyvvitel vezetése szükséges, beszámolót kell elkészíteni és közzétenni, továbbá az osztalékelõleg évközi kifizetéséhez közbensõ beszámolóra van szükség.
A gyakorlatból tudjuk, hogy általában azok a vállalkozók választották korábban az EVA szerinti adózást, akiknek jellemzõen nagyon kevés költségük volt a tevékenységükkel kapcsolatban. Gyakran például fõállás mellett (nincs bérköltség, ill. járulékfizetési kötelezett-ség sem) – általában szellemi tevékenységet – végzõ vállalkozókról van szó, akik alkalmazottat nem foglalkoztatnak.Nekik az alacsony felmerülõ költségek miatt továbbra is nagy valószínûséggel a magasabb- 37%-os mértékû – adókulcs is kedvezõbb lesz, mivel gyakorlatilag a teljes ÁFA összeget be kell fizetniük, ill. a teljes nettó bevétel után megfizetni a nyereségadót, majd az osztalék utáni adókat.
Véleményem szerint az alábbi két esetben “kell jól meggondolni”, további konkrét számításokat végezni az esetleges áttéréssel kapcsolatban, hogy jobban jár-e a vállalkozó, ha kilép az EVA adózás alól:
o ha jelentõsebb – minimum 40% körüli – felmerülõ költségek merülnek fel a tevékenység során, különösen akkor, ha ezek a költségek “ÁFÁ-sak”, nem bér- és járulék jellegûek, hanem pl. anyagbeszerzések…
o ha a tevékenységet alanyi adómentesen (maximum évi 5 MFt árbevételig!), a korábban számlázott “bruttó összegben” befogadja a megrendelõ, mivel olyan tevékenységet végez, ami után õ sem számít fel ÁFÁ-t, pl. oktatás, egészségügy területén dolgozó megrendelõk esetén, vagy maga is alanyi adómentes cég…
Fontos kiemelnünk még az áttéréssel kapcsolatos szabályozást, ami a bevételi nyilvántartás szerinti EVA adózóknál jelent többletfeladatot, ill. jelentõs kiadást. Ez a most következõ változás csak a betéti társaságokra vonatkozhat!
Az EVA-s idõszak alatt ugyanis ezeknél a Bt-knél nem történt olyan folyamatos könyvelés, ami megfelelne a számviteli törvénynek, hiszen – a vonatkozó jogszabályi elõírásokat betartva – csak a bevételeket tartotta szem elõtt sok vállalkozás. Ezzel jelentõsen csökkent a legtöbb esetben a könyvelési díj, ill. az egyéb adminisztriciós terhek (pl. a beszámolót sem kellett közzé tenni, hiszen nem is készült.). Az áttéréssel viszont jelentõs számviteli/könyveléstechnikai változások következnek be a bevételi nyilvántartást követõ idõszak után. Komoly szakmai feladat, visszazökkenteni egy céget újra a régi kerékvágásba. Ún. nyitómérleget kell készíteni, melyet a jogszabályi elõírások könyvvizsgálói feladatkörbe delegálnak. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy míg az eseti munka oroszlánrészét nagy valószínûséggel a könyvelõk végzik, semmiképp nem lehet megúszni a jelen esetben sajnos kötelezõ könyvvizsgálatot sem. Míg egy könyvvizsgáló munkadíja nagyságrendileg kb. 50.000,- Ft-os szükséges plusz kiadást jelent, a vállalkozók ne lepõdjenek meg azon sem, ha esetleg a könyvelõjük is felszámít a munkájáért némi egyszeri díjat.
Jó hír viszont az, hogy erre a feladatra nem ír elõ a jogszabály határidõt, a nyitómérleget nem kell közzétenni sem, annak adatai csak mint “elõzõ év” fognak szerepelni a 2012-es évrõl készített beszámolóban.