KATA szabályai 2013

A bejelentkezés 2012.december 1-tõl lehetséges a rendszeresített nyomtatványon
– év közben is szabadon lehet választani
– függetlenül attól, hogy a hónap mely napján jelentkeznek be, az adót az egész hónapra meg kell fizetni
– választhatja egyéni vállalkozó, bt, kkt (csak magánszemély tulajdonos)
– nem választhatja, akinek adószámát az adóhatóság két éven belül törölte vagy fel volt függesztve vagy biztosítási, pénzügyi ügynöki tevékenységet végez vagy ingatlan bérbeadást folytat (abból tényleges bevétele van)
– évi 6 millió forint bevételig éri meg választani, felette már adótervezés szükséges
– tételes összege fõállású kisadózó vállalkozó esetén 50 e Ft/hó, mellékállású esetén 25 e Ft/hó
– kiváltja a társasági adót, vállalkozói személyi jövedelemadót, osztalékalap utáni adót és eho-t, nyugbizt járulékot, egbizt és munkaerõpiaci járulékot, szociális hozzájárulást, szakképzési hozzájárulást, béren kívüli juttatást terhelõ ehot (eü szolg járulékot is!)
– bejelentkezést követõen az adóhatóság tájékoztatót küld

Az adóalanyiság megszûnik:
– kijelentkezéssel
– vállalkozási forma megváltozásával, ha az nem felel meg a feltételeknek (egyéni vállalkozó egyéni céggé alakulása esetén választható újra)
– megszûnés esetén
– bejelentett kisadózó kilépése, halála esetén, ha nem lép be helyette új
– ha a társaságnak nem magánszemély tagja lesz
– mulasztási bírság: számla vagy nyugtaadás elmulasztása, be nem jelentett alkalmazott, igazolatlan eredetû áru esetén
– ha az adószámot felfüggesztik
– ha az adózó adótartozása a negyedév utolsó napján meghaladja a 100 e Ft-ot
– végelszámolás, felszámolás, átalakulás kezdõ napjával
– egyes meghatározott tevékenységek felvételével

Az adóalanyiság megszûnésétõl számított 24 hónapban az adóalanyiság ismételten nem választható.

Nem minõsül bevételnek:
– az áfa
– kapott kölcsön, hitel
– korábban nyújtott hitel visszafizetett összege
– káreseménnyel kapcsolatosan kapott vagyoni érték

Külföldi pénznemben keletkezett bevételt az MNB devizaárfolyamán kell átszámítani.
A bevétel részét képezi a tevékenység végzéséhez kapott támogatás és a külföldön adóköteles bevétel is.
A bevétel megszerzésének idõpontja az átvétel vagy a számlán való jóváírás napja. Igénybevett szolgáltatás esetén az a nap, amelyen a szolgáltatás nyújtójának vagy igénybevevõjének az áfa szabályai szerint adófizetési kötelezettsége keletkezik.
Egyéni vállalkozó kisadózó vállalkozás esetén az adóalany az egyéni vállalkozót mint magánszemélyt jelenti be kisadózóként. Bt, cég a közremûködõ tagokat köteles bejelenteni kisadózóként, a be nem jelentett tagok kizárólag munkaviszony keretében mûködhetnek közre. Kisadózóként azt a tagot, vállalkozót kell tehát bejelenteni, aki személyes munkájával, tevékenységével segíti a vállalkozást. Ha tehát a tagok közremûködnek, két lehetõség van, vagy kisadózóként, vagy munkaviszonyban tevékenykednek, feltéve hogy erre van lehetõség.

Ha új kisadózó vesz részt a vállalkozás tevékenységében, akkor a jogviszony létrejöttétõl számított 15 napon belül kell a kiadózói jogállás létrejöttét bejelenteni, ezt követõen az adóhatóság értesítõ levelet küld.
A tételes adó választásakor már be kell jelenteni legalább egy kisadózót.

Fõszabály szerint minden kisadózó fõállású kisadózó. Nem fõállású abban az esetben,ha:
– legalább heti 36 órás munkaviszonyban áll
– kiegészítõ tevékenységet folytatónak minõsül (62 év feletti)
– az EU-ban külföldön biztosított (=A1-es igazolással rendelkezik)
– olyan magánszemély,_aki 2011 . december 31-én a._-társadalombiztosítás i nyugellátásról szóló törvény- alapján megállapított – I., II., vagy III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági _nyugdíjra voltjogosult, és a megváltozott munkaképességû. ellátásairól és egyes törvények
módosításáról szóló 2011 . évi CXCI. törvény 32-33 . §-a alapján rokkantsági ellátásban vagy rehabilitációs ellátásban részesül, vagy
– rokkantsági ellátásban részesül és egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minõsítése alapfán 50 százalékos vagy kisebb mértékû.,”

Ha a hónapnak akár csak egy olyan napja van, amelyen nem felel meg a feltételeknek, már fõállásúnak minõsül.
Ha a kisadózó jogállása megváltozik, 15 napon belül be kell jelenteni az adóhatóságnak.

A tételes adót fõszabály szerint köv. hó 12-ig fizeti meg. Nem kell azonban az adót megfizetni, ha az adózó a hónap egészében

– táppénzben, baleseti táppénzben, tgyásban, gyesben, gyedben, gyermeknevelési támogatásban vagy ápolási díjban részesül
– egyéni vállalkozói tevékenységét szünetelteti
– katonai szolgálatot teljesítõ önkéntes tartalékos katona
– fogvatartott

Ha a keresõképtelenség a hónap egészében nem áll fenn (kivéve szünetelés), de annak több hónapot érintõ összefüggõ együttes idõtartama eléri a 30 napot, akkor a keresõképtelenség megszûnésének hónapjára vonatkozó tételes adót sem kell megfizetni. A 30 nap számítása szempontjából figyelmen kívül kell hagyni azonban azt az idõszakot, amelynek egészében a kiadózó keresõképtelen volt. A keresõképtelenség miatt mentesített hónapot a köv. 12-ig köteles bejelenteni az adóhatóságnak. Ha nincs kisadózó, akkor a hónapok számából kiesik annyiszor 50e.Ft, mint amennyit nincs kisadózó.
Ha gyes mellett újra végez vállalkozói tevékenységet, az adót meg kell fizetni, méghozzá a fõállású kisadózót.
Ha a vállalkozás bevétele a 6 millió forintot meghaladja, akkor nem szûnik meg az adóalanyiság, azonban a 6 millió forint feletti részre 40 százalékos adót kell fizetni (és lehetséges áfát is !!!), adóévet követõ év február 25-ig. Ha a vállalkozás nem volt az egész naptári évben a tételes adó alanya, a bevételi korlát összege az adóalanyiság fennállásának hónapjaira havi 500 e forint.

A társadalombiztosítási és a munkaerõ-piaci ellátások számításának alapjahavi 81 300 Ft, ami egész éves adóalanyiság esetén 365 nap helyett 318 nap szolgálati idõt jelent, ebben vannak kétségek, de ez a rosszabb verzió. A kisadózó vállalkozás nem köteles a havi adó és járulékbevallások benyújtására kisadózói jogállása alapján.
A nem fõállású kiadózó tb ellátásra és álláskeresési ellátásra jogosultságot nem szerez. A kisadózó jövedelmének a vállalkozás utolsó, megszerzett bevételérõl tett nyilatkozatában feltüntetett bevétel 60 %-a minõsül, de legalább a minimálbér (Több kisadózó esetén a bevétel arányos része). Ez nagyon fontos szabály.
A kisadózó vállalkozás az adóévben adóalanyként elért bevételérõl nyilatkozatot köteles tenni adóévet követõ év február 25-ig. Papír alapon is lehetséges, abban az esetben is, ha korábban elektronikus úton nyújtott be bevallást. Ha az adóalanyiság év közben szûnik meg, a nyilatkozatot 30 napon belül kell megtenni. Eddig az idõpontig kell bevallani és megfizetni a 40 százalékos adót is, tehát azt már bevallásban kell szerepeltetni.

A kötelezõ bevételi nyilvántartás legalább a következõ adatokat tartalmazza:
– sorszám
– a bizonylat sorszáma
– a bevétel összege
– a bevétel megszerzésének idõpontja
A bizonylatot, a nyilvántartást a kiállítás adóévét követõ 5. naptári év végéig kell megõrizni.

A kisadózó vállalkozás köteles nyugta vagy számla kiállítására, azzal, hogy a kiállított számlán feltünteti azt, hogy”Kisadózó”, ennek elmulasztása 200- 500 e Ft mulasztási bírsággal sújtható.

A kisadózó vállalkozás a nyilatkozatában, az Art szerinti adózó pedig a tárgyévet követõ év január hónapra vonatkozó (1408-as) bevallásában köteles adatot szolgáltatni, az ugyanazon adózónak egy év alatt 1 millió forintot meghaladó összegû bevételérõl illetve kiadásáról. Az adóhatóság ez alapján vélelmezheti a bújtatott munkaviszonyt, a vélelmet akkor kel megdõltnek tekinteni, ha az alábbiak közül legalább kettõ megvalósul:

– a kisadózó a tevékenységet nem kizárólag személyesen végezte vagy végezhette
– a naptári év bevételének legalább 50 %-át NEM az adatszolgáltatásra kötelezettõl szerezte
– a számlabefogadó nem adhatott utasítást a tevékenység végzésének módjára vonatkozóan
– a tevékenység végzésének helye a kisadózó birtokában van
– a szükséges eszközöket és anyagokat nem a számlabefogadó bocsátotta a kisadózó rendelkezésére
– a tevékenység végzésének rendjét a kisadózó határozza meg
A kapcsolt vállalkozásokat az 1 millió forint szempontjából egy személynek kell tekinteni.

Áttérés szja-kata
Szja szerinti vállalkozói bevétel minden olyan bevétel, ahol a teljesítési idõpont megelõzi a kata idõszakát.
Szja szerinti vállalkozói költség minden olyan költség, amely a kata idõszakában merül fel, de a kata idõszakát megelõzõ idõszakra vonatkozik.
Az áttérés bejelentésének évében a jövedelem megállapításakor az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetésére vonatkozó elõírások szerint a meglévõ készletekkel kapcsolatos bevételt meg kell állapítani és azt mindaddig adóalapot nem érintõ bevételként kell nyilvántartani, amíg az egyéni vállalkozó a kata elõírásai szerint teljesíti adókötelezettségét.
A kata elõtti idõszakból származó összes elhatárolt veszteségbõl az említett adóalanyiság idõszakának minden 12 hónapjában 20-20 százalékot, illetve annak idõarányos részét elszámoltnak kell tekinteni.
Amennyiben az szja tv hatály alatt kisvállalkozói kedvezményt, kisvállalkozói adókedvezményt érvényesített, fejlesztési tartalék vagy foglalkoztatási kedvezmény címén csökkentette bevételét, akkor a kedvezmények érvényesítésére vonatkozó szabályok a kata idõszaka alatt is vonatkoznak rá.

Áttérés tao-kata
A katát választó vállalkozásnak a társasági adó jogutód nélküli megszûnésre irányadó rendelkezéseit kell alkalmaznia, ezért a megszûnéssel összefüggõ bevallást kell benyújtania a 2012. évi társasági adókötelezettségérõl.
Meg kell állapítani az osztalék utáni adót kiváltó adót is, ez 16 %, amit három év alatt, egyenlõ részletekben kell megfizetni.
Alapja: eredménytartalék + saját elhatározásból lekötött tartalék + MSZE + jóváhagyott osztalék miatti kötelezettség csökkentve a mérlegben kimutatott immat javak és tárgyi eszközök könyv szerinti értékével
A kata hatálya alá bejelentkezett adózót a kata idõszakában is terhelheti társasági adó fizetési kötelezettség, ha a korábban érvényesített kedvezmények (fejlesztési tartalék, kisvállalkozói kedvezmény, stb) feltételeit nem teljesíti.

Cégautóadó:föszabályként nem alanya a Kata adózó
Iparûzési adó: a kata alanyának mindenképpen szükséges legalább a nettó árbevétel – csökkentõ tételek szóló bizonylatok gyûjtése, megõrzése, azok alapján a csökkentõ tételek külön kiszámítása, ha az adózó nem az egyszerûsített vagy a tételes módszert választja.

Kata esetén az iparûzési adó alapja:
– általános szabályok szerint
– nettó árbevétel 80 százaléka (ha a bevétele a 8 millió forintot nem haladta meg)
Vagy új lehetõség a tételes összegû iparûzési adó választásának lehetõsége, ami telephelyenként 2,5 millió ft * helyi iparûzési adó mértékkel, ez 2% mérték esetén 50 e Ft / év Abban az esetben, ha a kata adóalanyiság az adóév egészében nem áll fenn, akkor a 2,5 millió forintos tételes adóalap összege napi arányosítással számítva kisebb. (év közben jön létre, létesít telephelyet, vagy a katát az adóév bizonyos idõszakára nem kell megfizetni: szünetel, keresõképtelen, stb.) A tételes adó alanya az év folyamán évente kétszer adót és nem adóelõleget fizet. Abban az esetben, ha az adóév rövidebb, mint 12 hónap, akkor az adóéven belüli adóköteles idõszak elsõ és utolsó hónapját követõ hónap 15. napjáig kell az adót két egyenlõ részletben megfizetni.

A tételes összegû iparûzési adó fizetési kötelezettség választását az önkormányzat által rendszeresített nyomtatványon a kata hatálya alá tartozástól számított 15 napon belül be kell jelenteni. (2013. január 15.!!)

Ha a vállalkozó év közben tér át katára és akkor a tételes fizetést választja, az addig terjedõ idõszakról bevallást kell benyújtania köv. év május 31-ig.

Tehát bevallás benyújtására van szükség:
– kata adóalanyiság megszûnik, 15 napon belül
– a katát nem kellett megfizetni egy idõszakra (tényleges fizetendõ ipadó is kevesebb), adóévet követõ január 15-ig
Adóbevallást célszerû benyújtani valamilyen kedvezmény utólagos érvényesítése esetén: foglalkoztatás növelés, helyi adómentesség vagy kedvezmény, állandó ipadóból az ideiglenesen fizetett iparûzési adó levonása, adóévet követõ év május 31-ig.
Ha az iparûzési adóban a tételes adófizetési alanyiság megszûnik, akkor a bevallásban adóelõleget is kell bevallani. Az elõlegfizetés idõszaka az általános szabályok szerinti adózási mód elsõ napjától az adóévet követõ adóév elsõ félévének utolsó napjáig terjedõ idõszakot öleli fel, az adóelõleg összegét annyi részletben kell megfizetni, mint amennyi elõlegfizetési idõpont az idõszakban van.