Nyugtát adjunk vagy számlát ?

A NAV közzétett a honlapján egy új tájékoztatót, amely megerõsíti a korábbi közleményben foglalt jogszabály-értelmezést, miszerint az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: áfatörvény) 159. §-ának fõ szabálya szerint az adóalanynak az általa teljesített termékértékesítésrõl, szolgáltatásnyújtásról számlát kell kibocsátani. Az áfatörvény 166.§ (1) bekezdés alapján, ha az adóalany a 165. § (1) bekezdés b.) pontja alapján mentesül a számla-kibocsátási kötelezettség alól, köteles nyugta kibocsátásáról gondoskodni.
A számla-kibocsátási kötelezettség alól az adóalany a hivatkozott szabályok alapján akkor mentesül, ha a vevõ, igénybevevõ nem adóalany és nem is jogi személy, a vételárat készpénzzel, készpénz-helyettesítõ fizetési eszközzel vagy pénzhelyettesítõ eszközzel a teljesítésig kifizeti, mely vételár nem éri el a 900 ezer forintot, és a vevõ nem kér számlát – teszi hozzá a NAV.
Az adóhatóság leszögezi: az áfatörvény elõzõekben hivatkozott szabályaiból következõen egy ügyletrõl egyféle bizonylatot (számlát vagy annak adása alóli mentesülés esetén nyugtát) kell kibocsátani.
Amennyiben az adóalany nyugta kibocsátására kötelezett, e kötelezettségét a 48/2013. (XI.15.) NGM rendelet (továbbiakban: NGM rendelet) 1. mellékletében meghatározott feltételek teljesülése esetén pénztárgéppel kell teljesítenie.
Ugyanarról az ügyletrõl a számla és nyugta egyidejû kibocsátása a jelenleg hatályos jogszabályi elõírások alapján nem merül fel. Ez vonatkozik a pénztárgéppel teljesített nyugtaadás esetére is.
Ezzel szemben a vállalkozások túlnyomó többsége eddig úgy járt el , hogy a pénztárgépbe beütött ellenértékrõl gépi nyugtát adott, majd arról számlát állított ki, és a nyugtát hozzátûzte a számlához, ezzel igazolva, hogy a pénztárgépbe beütötték a számla ellenérékét.
A Nav tisztában van azzal, hogy az adóalanyok egy része továbbra is alkalmazza azt a 2008. január 1-je elõtt hatályos szabály alapján kialakított gyakorlatot, mely szerint a számlával (egyszerûsített adattartalmú számlával) bizonylatolt értékesítés készpénzzel (készpénz-helyettesítõ vagy pénzhelyettesítõ eszközzel) teljesített ellenértékét is szerepelteti a pénztárgépben.
Az adóalanyok által alkalmazott ezen gyakorlat nem kifogásolható, egy esetleges ellenõrzés során az adóhatóság kizárólag emiatt szankciót nem alkalmaz, tekintettel arra, hogy ez a gyakorlat adó-, ezáltal pedig költségvetési kockázatot nem hordoz magában – hangsúlyozza a közlemény.
Ezzel egyidejûleg arra is figyelmeztet a NAV, hogy a bizonylatadási kötelezettség elmulasztása (azaz, ha az adóalany nem ad számlát, illetve ez alóli mentesülés esetén nem bocsát ki nyugtát), vagy a nem a jogszabálynak megfelelõ bizonylat kibocsátása az adózás rendjérõl szóló 2003. évi XCII. törvény 172.§ (1) bekezdés e.) pontja, illetve (2) bekezdése alapján mulasztási bírság jogkövetkezménnyel jár.